A játék lényege az, hogy a játékos saját három csontját (a szétosztott színek szerint) minél előbb tegye be a megfelelő kutyatálba.

A játék kezdés előtt helyezze ki a csontokat egyenlően vagy az egyik lenti ötlet szerint:

A csontokat és a tálakat nagy területen lehet szétosztani, hogy a játék több ideig tartson és több erőfeszítést követeljen, viszont ha kisebb területet választ, a játék rövidebb fog tartani és könnyebb lesz. Kültéren vagy akár nagyobb területen is lehet játszani.

A játék kezdetén a játékosok felveszik a kutyaálarcokat és négykézláb állnak a kiválasztott színű kutyatálnál. A játékosok egyszerre játszanak, de a játék csak akkor kezdődik, amikor a legidősebb játékos ugatással jelet ad: „Vau, vau!”...

Mikor elhangzik a „Vau, vau!” a játékosok futnak négykézláb és mindenki megfogja saját csontját, kizárólag az álarchoz rögzített nyelv segítségével. A csont megfogása után a játékosok gyorsan futnak, még mindig négykézláb, hogy a csontjukat a saját tálukba dobják be. Figyeljen arra, hogy a csontot ne eresszen ki a padlóra. Ha mát bedobta a csontját a tálba, a következőt hozhatja.

A játékos ugatással „Vau, vau!” jelzi a többi játékosoknak, hogy elsőként mind a három csontját elhelyezte a tálba és ezzel nyerte a játékot.

A játék még szórakoztatóbb lesz, ha a nyertes kutyaféle feladatokat ad a többi játékosnak, pl. „Fordulj hátra!”, „Csóválj a farkát!”, „Ülj le és kérj!”

Tilos
csalni!

A csontot csak akkor lehet nyert csontnak tekinteni, amikor a tálban van. A csontnak a tál mellé való eldobása nem számítható. A kezet csak járáshoz lehet használni. Nem szabad kézzel gyűjteni a csontokat, illetve a kézzel segíteni, hogy a csont ne essen le a nyelvről mialatt visszamegyünk a tálhoz.

Egy járat alatt csak EGY csontot lehet megfogni és áthozni.